A sajtóról (1911)

"A sajtó állapota helyzete  hangja nívója annak a társadalom képét tükrözi amelyben ez a sajtó dolgozik.
Az újság nem írhat mást csak azt amit a közönség gondol.
Semmiről nem írhat mást, semmit nem írhat másképpen legfeljebb világosabban írja, legfeljebb stilizálva, … de az újság emberről eseményről nem írhat mást mint amit a közönségnek akármelyik tagjai írna ha írni tudna és a saját gondolatát világosan látná…
Ignotusnak van egy érdekes és az értők számára százszorosan igaz mondása: újság hazudik, mindig hazudik, minden újság hazudik: mit jelent ez ? Egy példa megmondja.
Tessék el gondolni egy ellenzéki újság szerkesztőjét. Ez a szerkesztő megkapja azt a hírt ,hogy a kormány valami igen derék dolgot csinált.
(Végre a legrosszabb kormány is csinál néha egy derék dolgot.)
Ha én most megírom, hogy a kormány derék dolgokat csinált, akkor nem csak taktikai előnyhöz juttatom az ellenfeleimet, hanem ki teszem magamat a saját közönségem haragjának és gyanúsít társainak is….
Holnapután 10 levelet hozod majd a posta, amelyben megkérdezik, hogy megvettek e már bennünket is… tehát én vagy elsikkasztom a kormány derék  cselekedetét, írván róla két hasáb helyett 10 sort, vagy magam is meggyanúsítom a kormányt vagy csúfolódom rajta, vagy végül erről a derék dologról azt írom  hogy  gazság és hazaárulás…
Ha tehát egy újság napfényragyogású igazságokkal áll is a hazugságot kívánó közönség elé: meghal. Megöli a becsületessége.
És a becstelensége? Az is ölhet. Ha a saját véleményét egészen felfüggeszti, ha egészen eladta magát, ha a közönség elveszíti azt az illúziót, hogy szabad és független emberek szabad és független ítéletét hallja, akkor meghalt az újság…" (Bíró Lajos: A sajtó )

Szociológia és politika 1911