Jellemzők
Cikkszám:
34068
Szerző: Harold Nicolson
Kiadás helye, éve: London, 1937
Kiadó: Constable
Kötés: kiadói egészvászon
Oldalszám: 378
Állapot: 

<A brit diplomata és politikus Sir Harold Nicolson Peacemaking - 1919 címü könyvében a szemtanú friss élményeit, tapasztalatait, érzéseit és véleményeit olvashatjuk. Egy bizonyos fokú tisztelet jár a diplomatának azért, mert nem titkolja érzéseit és előitéleteit.
Magyar - utálata például ebben az idézetben található: " Megvallom, akkor is és most is ezt a turáni törzset hevesen utálom. Mint rokonaik a törökök ők sokat elpusztítottak, és semmit sem teremtettek. Budapest egy hamis város amelyben nincs őseredeti realitás. A magyarok évszázadokon át elnyomták a nemzetiségeiket. A felszabadulás órája ütött, és jön a megtorlás ".
Itt mi magyarok ne érezzük magunkat egyedül, mert Nicolson megveti a bolgárokat is azért, mert leganyagiassabb okok által vezérelve csatlakoztak Németországhoz.
Ami pedig a törököket illeti, ezekkel a brit diplomata egyáltalán nem szimpatizál. Szerinte a törökök semmit sem adtak a világnak, és őket Nicolson anatóliai rablóportyázóknak nevezi.
Ha az ember elgondolja,hogy az ilyesfajta gyülöletbeszédet manapság sok helyen a törvény bünteti, akkor számunkra az efféle támadások után az első reagálás a történelmi tényeken alapuló cáfolás és a magyar nemzet jó hirnevének védelme, ami persze többezer szót tartalmazó tanulmányt igényelne. Maradjunk tehát csak abban, hogy amikor Nicolson a magyar elnyomásról prédikált, akkor az ir szabadságharc brutális vérbefolytása az egész civilizált világ szemeláttára játszódott le abban a kis európai országban ahol az angol megszállás és hódoltság következtében az angol nyelvnek sikerült kiszoritani az ir őslakosság anyanyelvét.
Sir Harold Nicolsont könnyü lenne megbélyegezni, és besorolni a magyarság ellenségei közé, de a brit diplomata érdeme, hogy magyarellenes beállitottsága ellenére tárgyilagosan, és mondhatjuk helyesen itélkezik a békekonferencia országhatárokat megrajzoló Területi Bizottságairól (Territorial Commissions). Nicolson ezeket a bizottságokat négy szemszögből birálja és mi sajnos elmondhatjuk, hogy magyar részről ez a kritika nem kapta meg azt a figyelmet amit megérdemel. Nicholson birálatai súlyos, alapvető hibákat és mulasztásokat tárnak fel, és ezek még ma is tárgyi alapot képezhetnek a trianoni rablóbéke reviziójáért folytatott küzdelmünkben.> /Kroyherr Frigyes
<Később Nicolson véleménye megváltozott, s 1934-ben így írt Fenyő Miksának, aki kérte az idézett passzus kihagyását a könyv új kiadásából: „Szégyellem, hogy 1919-ben úgy éreztem, ahogy éreztem. De mindnyájan így voltunk. Nem vonhatom azt vissza, mert akkor nem volnék őszinte.”> /Juhász Gyula: A magyar revíziós célok és a nagyhatalmak.

Vásárlás
Ár:2 000 Ft