Jellemzők
Cikkszám:
33721
Szerző: Márki Sándor dr.
Kiadás helye, éve: Budapest, 1893
Kötés: papír
Oldalszám: 96
Állapot: 

"Péró lázadása egyik következésének tekinthetjük, hogy Arad, Zaránd, Csanád és Csongrádmegye csakhamar szegényebb lett egy nemzetiséggel, a ráczczal."

"Érdekesen és meggyőzően van előadva, hogy a Magyarországba betelepített ráczok, kik még a Rákóczi-féle szabadság-háború idejében a bécsi udvar eszközei voltak a magyarság ellenében, 1735-ben mikép csináltak a magyarokkal közös ügyet, amikor ugyanazon bécsi udvar által 1690-ben nyert kiváltságaikat és a kath. hitre térítgetési kísérletek által vallásos hitöket   is veszélyeztetve látták;  hogy az öreg, de heves vérű, szenvedélyes Pérót, a pécskei rácz kapitányt, kinek eddig rossz híre volt a magyarok között, akiről az ének is úgy szólott, hogy:

Maros vizén lakott, sárkánytejjel tartott
Hamishitü  Péró szíve vért szomjazott,
Áldás helyett átok reá azért szállott —

tehát ezt a Pérót mikép hozta ki sodrából a bécsi kormánynak a ráczok irányában követett pclitikája, az indulatos öreg kapitány mikép kezdi részvéttel hallgatni a magyar parasztok panaszait, mikép kezdi megér­teni, hogy mi adott fegyvert 1703-ban a magyarság kezébe s miként kezdi hibának tartani, hogy abban az időben a ráczok oly készséggel szolgáltak a németnek ; mikép áll most szóba egyszerű szentadrási földmívelőkkel, kik őt újabb lázadás szükségéről győzik meg, mikép igéri meg nekik a maga és társai támogatását, ha a magyarok csak­ugyan fegyvert fognak, s az utóbbiak a helyzetnek minő világos felfo­gásával választották ki a cselekvésr e alkalmatos pillanatot, mikor a Habsburgok világra szóló háborúval bajoskodtak s az országból Olasz­országba és a Rajna mellé küldték a katonaságot a francziák, spanyo­lok és a szárdok elleni háborúba.
Márki világosan és vonzóan beszéli el az egész lázadás előkészí­ tését, kitörését, gyászos végét és az abban résztvevők birói üldözését.
A lázadást Péró lázadásának nevezik, de tulajdonkópen a magyar parasztok lázadása volt, mert Péró, mielőtt felkelhetett és a magyarok­hoz csatlakozhatott volna, elfogatott, elfogatása után pedig a ráczok nem a magyar fölkelőkkel fogtak kezet, a mint ezt a magyarok várták, hanem épen everetésökre nyújtottak segítséget a kormánynak."
/G. S -Erdélyi Múzeum 1893.10. évf. 5-6 sz. Irodalmi szemle/

Vásárlás
Ár:3 000 Ft