Szt. Antal tó a korzóval. Buziás híres fürdőváros volt a dualista Magyarországon, Bánságban, Temes vármegyében. Német, magyar és román lakossággal. 1920-tól Romániában: Buziaș
Jellemzők
SKU:
kep468
Kiadva: 1912-es postabélyegzéssel
Állapot: 

A török hódoltság alatt előbb szerbek, majd románok szállották meg. A hódoltság után 1717-ben 36 házból állott. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Busiesch alakban fordul elő. Mint kincstári birtok, a nagykövéresi uradalomhoz tartozott. 1807-ben, mikor az uradalmat a király a vallás- 33és tanulmányi alapítványnak átengedte, az újonnan alakított temesi közalapítványi uradalomnak Buziás lett a székhelye. Ez időtől kezdve újabb települők szállották meg. 1820 táján kb. 50–60 magyar és tót család jött Pozsony és Árva vármegyékből. Ezeket 1825 táján kb. ugyanannyi német és cseh család követte, a krassó-vármegyei Ferenczfalva, Weidenthal stb. községekből. 1829-ben már 210 háza volt. Továbbfejlődését az ásványvízforrások mozdították elő, melyek révén országos jelentőségre emelkedett.
Borovszky: Temes vármegye...
1910-ben 3538 lakosából 1043 volt német (29,5%), 912 magyar (25,8%) és 900 román (25,4%) anyanyelvű .
A legtöbb nyelvész által elfogadott vélemény szerint a település neve a bodza jelentésű szláv bozje vagy ómagyar buzjás (bodzával benőtt hely) szóból ered.

Buziás-fürdő
1 500 Ft