eredeti kiadás Bp. 1881.
Jószippon (ál-Josephus) . 940 körül   
Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül   
József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl   
"Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl    44
Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt   
A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen   
Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői   
A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon   
Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül 
Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül   
Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül   
Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül   
Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül   
Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt   
Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt   
Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504.  
Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt   
Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523.  
Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454)   
Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456. 
I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518.  
II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése   
A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül   
Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt  
Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül   
Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096  
Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja   
József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575.   
József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai   
Kálmán király és a keresztes hadak. 1096.   
A nikápolyi ütközet. 1396.   
Brankovics György Magyarországba menekül  
II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet   
A belgrádi ütközet. 1456.   
A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik  
Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja   
Szörény várának eleste. 1524.   
 
Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529. 
Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532.   
Katzianer veszedelme  
A János király halála után történtek   
Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542.   
Pest városának sikertelen vívása. 1542.   
Esztergom és Fehérvár eleste. 1543.
Fráter György a törököktől elpártol  
Fráter György megöletik   
Teufel veresége  
József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai  
  
Zsigmond király a töröktől megveretik 
Zsigmondot a hussziták megverik  
Báthory István lengyel király   
A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik   
A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek   
Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586.   
Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591   
Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592.   
A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955.   
Albert császár   
V. László halála   
Mátyás király 
A mohácsi vész. II. Lajos  
Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved  
Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után   
Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648.   
Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657.   
Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678.    117
A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670.   
Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget   
Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek   
Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik  
Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik  
Budai orvosok. 1676. 
Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le   
Buda a lángok martaléka lesz. 1669.   
Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak  
Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685   
Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686.   
Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686.  
Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687.   
Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692.  
Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734.   
Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése  
Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség.    
Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek.    
Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről    
Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései    
Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában