A kép, melyet az ellenfél tehetetlen gyűlölete formált, a Rasputin-ábrázolás mintaképe lett és így ment át a köztudatba.
Jellemzők
Cikkszám:
34146
Szerző: Fülöp-Miller René
Szerkesztő: Pünkösti Erzsébet fordította
Kiadás helye, éve: Budapest, én. [1929]
Kiadó: Dick Manó
Kötés: kiadói egészvászon
Oldalszám: 448
Állapot: 

"Az a paradox erkölcsiség, ami miatt Rasputint az ellenségei szent ördögnek nevezték el, tulajdonképpen a chlysti keresztyén szekta tanítására viszi vissza eredetét, amely szektának nevelése Rasputin. Ez a szekta Oroszországban a holt egyházi szervezettel és vallási formalizmussal szemben az élő hitnek s az őszinte és mély, egyéni vallásosságnak volt a képviselője. Az Istennel való közvetlen egyesülést hirdette. A vétkezés kérdésében azonban egy különös és bizarr tanítást követett. Azt vallotta, hogy, miután Istenhez csak a bűnbánat útján lehet eljutni, a bűnbánatra pedig a nagy vétkezések vezetnek, az embernek oda kell vetnie magát a bűn karjaiba, mert ez megalázza az embert, megsemmisít benne minden büszkeséget. Tisztúláshoz és a szenvedélyek megöléséhez tehát csak az által jutunk, ha előbb vétkeztünk...."  ( Simándy Pál  Korunk, 1929..)

Ár:3 000 Ft