Honlapunk teljes kínálata
- 4 térképvázlattal. Fordította Balla Antal.Cikkszám:30452Szerző: Duff Cooper A.Illusztrátor: Horváth Endre térképeivelKiadva: Bp, é.n.Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 463Állapot: jó
- Pekár Gyula bevezető tanulmányával.Cikkszám:29236Szerző: Adorján AndorSzerkesztő: Borovszky SamuKiadva: Bp. é. n. (1910 körül)Kiadó: Országos Monografia TársaságKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 315Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Szövegközti képanyaggal és önálló táblákkal gazdagon illusztrálva. Kiadói, aranyozott egészvászon-kötésben, az elülső kötéstáblán rézplakettbe foglalt színes képpel.
- Angol reneszánsz és polgári forradalomSorozat: Európa nagy korszakaiCikkszám:19496Szerző: Hankiss Elemér-Makkai LászlóSzerkesztő: Szenczi Miklós, Wittman TiborKiadva: Budapest 1965Kiadó: Gondolat KiadóKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 462Állapot: jó
- Elekes Lajos történész tulajdonosi aláírásával. / Hunfalvy máig jól használhatóan állította össze a román etnikum történetének későbbi századaira, államalakulatainak kezdeteire vonatkozó forrásadatokat (A múlt magyar tudósai )Sorozat: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Válalata új sorozatCikkszám:35857Szerző: Hunfalvy PálKiadva: Budapest, 1894Kiadó: Magyar Tudományos AkadémiaKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 482+LXI +479+LXXIIÁllapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
"Hunfalvy Pál történetíróként a nemzeti ábrándok és hiúságok lerombolója volt, aki könyörtelenül bánt el a nemesi történetírás romantikus, tudálékos állításaival. Szily Kálmán szavai szerint: „Minket a hun–magyar rokonság ábrándjától foszt meg, a székelyeket a hun leszármazás dicsőségétől, az oláhokat pedig az ő rómaiságuktól s a Trajanus katonáitól való leszármazás édes hiedelmétől… Ábrándjaink lerombolása mindnyájunknak fájt eleinte, különösen a székelyeknek és az oláhoknak. De mind hiába, nekik is bele kell nyugodniuk a tárgyilagos igazságba.” (Magyar Nyelv 1910. 10.) Tartalom
Havasalföld vagy Oláhország a XIV. században
Moldávia a XIV. században
I. Lajos király halálától a florenczi zsinatig 1387-1439
Az 1440-1527. évek történetei
I. Ulászló, Hunyadi János és IV. (V.) László 1440-1457
Mátyás király 1458-1490
II. Ulászló 1490-1516; II. Lajos 1516-1526
Az 1526-1571. évek történetei
Az erdélyi reformatio és az oláh irodalom kezdete
Báthori Istvántól Vitéz Mihályig
Ion mint kalandor
Ion mint uralkodó
A hadvezér 368
Válság (katastropha)
A poesis Mihálya. Nemzeti szabadság (libertatea nationale)
Kalugeréni 400
A földmívelők szolgasága (Robirea terranului)
Nemzeti egység (Unitatea nationale)
Miriszlói csata... - Szerző: Rambaud AlfredKiadva: Budapest, 1890Kiadó: AkadémiaiKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 432Állapot: jó
- A kép, melyet az ellenfél tehetetlen gyűlölete formált, a Rasputin-ábrázolás mintaképe lett és így ment át a köztudatba.Cikkszám:34146Szerző: Fülöp-Miller RenéSzerkesztő: Pünkösti Erzsébet fordítottaKiadva: Budapest, én. [1929]Kiadó: Dick ManóKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 448Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
"Az a paradox erkölcsiség, ami miatt Rasputint az ellenségei szent ördögnek nevezték el, tulajdonképpen a chlysti keresztyén szekta tanítására viszi vissza eredetét, amely szektának nevelése Rasputin. Ez a szekta Oroszországban a holt egyházi szervezettel és vallási formalizmussal szemben az élő hitnek s az őszinte és mély, egyéni vallásosságnak volt a képviselője. Az Istennel való közvetlen egyesülést hirdette. A vétkezés kérdésében azonban egy különös és bizarr tanítást követett. Azt vallotta, hogy, miután Istenhez csak a bűnbánat útján lehet eljutni, a bűnbánatra pedig a nagy vétkezések vezetnek, az embernek oda kell vetnie magát a bűn karjaiba, mert ez megalázza az embert, megsemmisít benne minden büszkeséget. Tisztúláshoz és a szenvedélyek megöléséhez tehát csak az által jutunk, ha előbb vétkeztünk...." ( Simándy Pál Korunk, 1929..)